Tartaly.info

Tartályok, tárolók, gépek, berendezések
- 0036303834000 - info@forma1.biz - info@tartalygyar.hu





KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

-----
------ -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MI AZ A TALAJVÍZ? Természetes és mesterséges hatások a talajvízjárásra Budapest területén
Talajvíz
Dr. Hajnal Géza*
Hogyan definiáljuk a talajvizet? Milyen hatással van rá a csapadék?
Urbanizált környezetben hogyan módosul a talajvízjárás? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
1. Definíció
Az elmúlt években első-, harmad-, negyedéves és levelező építőmérnök hallgatókat oktattam
geológiára és hidrogeológiára, valamint negyedéves gépészeket környezetföldtanra. A szóbeli
és írásbeli számonkérések alkalmával a „talajvíz” volt az egyik olyan témakör, melyről a
diákság döntő többsége nem tudott egyebet az általános iskolában és a középiskolában
megtanult anyagnál. Pedig az előadások és gyakorlatok látogatottsága nem tekinthető
alacsonynak, a 80 százalékot közelítette. Mégis a „Mit nevezünk talajvíznek?” kérdésre,
automatikusan „Az első vízzáró réteg feletti víz.” választ kaptam, szakra, évfolyamra való
tekintet nélkül. „És ha nem található vízzáró réteg a felszín közelében?” – kérdeztem. „Vagy,
ha rögtön vízzáró réteg van a felszínen?” Nyomás alatti talajvízről a leendő mérnökök –
állításuk szerint – nem is hallottak.
Látható, hogy a pontos definícióhoz a vízzáróság nem megfelelő és elegendő fogalom.
Idézzük fel a szakma néhány jeles képviselőjének meghatározását Rétháti Talajvíz a
mélyépítésben (1974) című könyvéből:
„Talajvíznek nevezzük azt a földfelszín közelében elhelyezkedő föld alatti vizet, ami a laza
üledékes kőzetek szemcsék közötti hézagait összefüggően kitölti, a nehézségi erő és a
hidrosztatikus nyomás hatása alatt áll, és készletében a felszíni befolyásoló tényezők hatására
gyakori, közvetlenül érzékelhető változások állnak elő.” (Ubell 1959)
„Talajvíznek nevezzük azt a felszín közelében levő felső vízadó rétegben elhelyezkedő vizet,
amelyre számottevően hatnak a meteorológiai viszonyok, s ezért hőmérsékleti, kémiai
viszonyai változnak.” (Juhász 1967) Juhász húsz évvel később tovább pontosította
meghatározását: „Talajvíznek nevezzük a felszín alatti összefüggő víztömegből a Föld
felszíne közelében levő teljes tömegében a neutrális zóna felett elhelyezkedő felső vízréteget,
amelyre nagymértékben hatnak a meteorológiai viszonyok úgy, hogy a csapadéknak csak az
aerációs zónán keresztül kell lejutnia a talajvízbe, és helyben, közvetlenül a talajvíz
tömegéből is történik párolgás… Porózus és nem karsztosodott hasadékos kőzetben egyaránt
előfordul.” (Juhász 1987)
Kovácsnál (1970) jelenik meg először a fent bírált vízzárósággal összefüggésbe hozható
megfogalmazás: „A talajvíz a felszín közelében, a vizsgált területre jellemző első, nagy
kiterjedésű, összefüggő vízzáró réteg fölött levő laza kőzetekben – szemcsés és kötött
üledékekben – tározódó víz.” Fontos megállapítani, hogy a „nagy kiterjedésű” szóösszetétel a
diákság fejében nem létezik, pedig így már ez a definíció sem annyira pontatlan.
Rétháti idézett könyvében utal arra, hogy a mérnöki és a geológusi szóhasználat is különböző,
és jelzi, hogy a külföldi szakirodalom sem egységes a talajvíz meghatározásával kapcsolatban.
2. Csoportosítás
Anélkül, hogy a fenti citátumok etimológiai elemzésébe kezdenénk, láthatjuk, hogy a
definíció részben a csoportosítás szempontjai szerint alakult.
A három leggyakoribb szempont az osztályozásnál:
1. A víztartó rétegek kőzet/talaj tulajdonságai szerint
2. A felszíni viszonyok érvényesülésének hatásai szerint
3. A felszín alatti hőmérsékleti viszonyok szerint
A legjobban áttekinthető és a hidrogeológiában legelfogadottabb csoportosítást Kovács (1970)
készítette, melyet táblázatos formában, egyszerűsítve közlök.
1. táblázat Felszín alatti vizek csoportosítása
A fenti három szempontból tehát kettőt egyidejűleg figyelembe vesz ez a fajta osztályozás.
Rétháti a talajvíz megjelenési formáit négy csoportba sorolja:
a., a víztükör nyomásviszonyai szerint
b., a vízjárást szabályozó hatások szerint
c., az évi vízjárás jellemzői szerint
d., a víztükör geometriai helyzete szerint
A második csoport kiemelendő, melyet több évtizedes munkássága eredményeként további
három részre osztott: 1. zavartalan vízjárású
2. természetes hatások és
3. mesterséges hatások által befolyásolt talajvízre. (Rétháti 1974)
Ennek jelentőségére a későbbiekben visszatérek.
Ubell (1959) a talaj/kőzet víztartósága szerint ötféle csoportot (a., hegyvidékek vápái, völgyei,
b., hegységek lábainál elhelyezkedő víztartó homok, c., löszalji talajvizek, d., síkvidéki
talajvíztartó rétegek, e., folyóvölgyek kavicsteraszai) különít el, melynek megközelítési módja
a földtudományokhoz áll közelebb, de nagyobb területek vizsgálatakor mérnökök is
hasznosíthatnák.
Juhász 1987-es meghatározása implicite magában foglalja a hőmérséklet (meteorológiai
viszonyok) szerinti osztályozást, mely szerint a neutrális zónáig talajvízről, alatta rétegvízről
beszélünk.
1. ábra A talajvíz hőmérsékletének alakulása a terep alatti mélység és az idő függvényében
(Léczfalvy 1977)
3. Csapadék és talajvíz kapcsolata
A felszíni hatások közül a legtöbben a csapadék szerepét vizsgálták. Ennek okai: az egyszerű
mérési mód, a könnyen hozzáférhető hosszú adatsorok és a hidrológiai statisztika nagy
hagyományai. Szakvélemények szintjén leggyakrabban a talajvízjárás grafikonja alá illesztik
a csapadék mennyiségeket. Külön fejezetet érdemelne a mérési módok és az ábrázolási
technikák összevetése, például, hogy melyik paramétert milyen gyakorisággal mérjük, mit
mivel lehet összekötni, grafikonon, vagy hisztogrammon ábrázoljuk-e az adatokat, stb.
Gyakran első ránézésre látható, hogy a csapadék és talajvíz görbe tendenciái között nincsen
kapcsolat, ezért is próbálkoztak a kutatók egyéb törvényszerűségeket, összefüggéseket
keresni. A teljesség igénye nélkül felsorolok néhányat:
- a téli (XI, XII, I, II havi) csapadék arányának figyelembevételével (Bogárdi 1953,
Rétháti 1974)
- zavartalan vízjárású kutak kiválasztásával (homogenitás és egyöntetűség vizsgálat
a relatív vízállások összehasonlításával) (Rétháti 1974, Prajczer-Winter 1984)
- évi és téli csapadékösszegek öt- és tízéves mozgóátlagainak vizsgálatával
(Prajczer-Winter 1984, Paál 1984)
Az átfogó, nagy területekre (például Budapestre, sőt az egész országra) vonatkozó számítások
azonban egyre kevésbé hozták a várt eredményeket, ami a kutatókat eleinte óvatos
megfogalmazásokra ösztönözte:
„Az utóbbi évtized magas talajvízállásának kialakulásában nem csak a csapadék vett részt.”
„Az utóbbi három csúcs (csapadék – a szerk.) hatása a talajvízállásban megtalálható, de az
utóbbi évtized magas talajvízállás indokát a csapadékidősorokban nem találtuk.” (Prajczer-
Winter 1984)
„A pesti talajvízszint a budainál nagyobb mértékben emelkedik, különösen az utolsó 10-15
évben. Pesten 40 év alatt átlag 40 cm az emelkedés, de ennek háromnegyed része az utóbbi
időszakban következett be, míg Budán az összeg mintegy 15 cm, melyből 10 cm esik az
időszak végére. Ez az emelkedő tendencia a közelmúlt idő évi csapadék összegével nem
hozható kapcsolatba.” (Paál 1984)
4. Mesterséges hatások
A matematikai és hidrológiai megfontolások eredménytelensége, vagyis, hogy sok esetben
nem sikerült kimutatni a csapadék hatását a talajvízre, előtérbe hozták a mérnöki
szemléletmód elterjedését a kutatásoknál (Karácsonyi 1988, Paál és munkatársai 1982, 1983,
Scheuer – Tóth 1981). Karácsonyi a csatornahálózatból kilépő veszteségeket vizsgálta,
azonban a vízellátás tényleges hálózati veszteségeivel nem számolt. Bár Paál és munkatársai
továbbra is árnyaltan fogalmaztak, amikor az írták: a talajvízjárást alapvetően természeti
hatások alakítják, és mesterséges hatások befolyásolják, de máig érvényes – sajnálatosan
tananyagon kívüli! - csoportosítást készítettek a befolyásoló tényezőkről.
I. elkerülhetetlen és általános hatások
1. területfeltöltés növel
2. beépítés, felületburkolás növel
II. káros mellékhatások
1. vízellátás és csatornázás területi eltérései miatti „olló” növel
2. víznyomó csövek tényleges hálózati vesztesége növel
3. csatorna infiltráció csökkent
4. csatorna exfiltráció növel
5. lakóterületek, üzemek belső víz- és csatornahálózatának hibái növel
6. szikkasztás növel
7. csapadékelvezető árkok megszüntetése növel
III. egyedi és helyi jelentőségű hatások
1. vízkivétel létrehozása csökkent
2. vízkivétel megszüntetése növel
3. bányanyitás, vízelszívás csökkent
4. bányabetöltés növel
5. metró „mélydrain” üzemben csökkent
6. metró „mélydrain” hatás után növel
7. talajvíz áramlási irány lezárása, szűkítése (pl. résfallal, csatornával) növel
8. ugyanez helyi átvezetéssel csökkent
(Paál 1982)
A Főmterv munkatársai a Várhegyet és az ott található barlang-, üreg- és pincerendszert is
vizsgálták a vizesedés szempontjából, és az ásott kutak vízállásainál is a csepegő vizek
minőségénél kimutatták a csapadékon túli növelő hatásokat, és meghatározták a közművek
veszteségeinek arányát a beszivárgásnál.
5. Vár / Közműveszteségek / Példák
A vári vizsgálatok folytatásával lehetőségem nyílt a víznyomócsövek tényleges hálózati
veszteségei, a csatorna exfiltráció mennyisége és a távhővezetékek adatainak rendszerezésére,
és az előző fejezetben említett arányok pontosítására (Hajnal 2002a, 2002b, 2002c, 2003). A
közművállalatok, amennyiben nem mérik egy adott területen a veszteségeket, azt az
ökölszabályt alkalmazzák, hogy a veszteség a területre betáplált (vagy onnan elvezetett)
vízmennyiség 10%-a. (A Fővárosi Vízművek, vagy például a Pécsi Vízmű rendszeresen
vízveszteség-elemzést végeztet a területein, ezek eredményei alátámasztják az említett
ökölszabály helyességét.) Sikerült kimutatnom, hogy a korábban vizesedő üregrendszer a
kilencvenes évek elejétől száradási periódusba került. Az egymással összefüggő adatok
(csepegésintezitás csökkenése a főtékből, kutak vízszintjének csökkenése, vízbetáplálások
csökkenése) is mind ezt bizonyítják. A csapadék évi összege is csökkenő tendenciát mutatott:
az utolsó harminc év átlaga 2000-ig 540 mm, korábban 610 mm budapesti átlaggal számoltak,
ami közel 10 %-os csökkenést jelent. Ennek a jelentősége azonban igen csekély, mivel a
Várhegyre kidolgozott, urbanizációs módszereket figyelembe vevő vízmérlegszámítási
módszeremmel kimutattam, hogy a csapadék eredetű beszivárgás körülbelül a harminc
százaléka csak a vezetéki vízveszteségből származó beszivárgásnak. Például a Várplatóra
vonatkoztatva kilencvenes évek második felében a tényleges hálózati veszteség 150 mm/évre
adódott, a csatorna elszivárgások összértéke pedig 160 mm/év körül mozgott, együttesen tehát
300 mm/év beszivárgó csapadéknak felel meg (Hajnal 2003).
Mindezekből arra a következtetésre juthatunk, hogy a 4. fejezetben idézett mondat fordítottja
az igaz közművesített településeken, miszerint: A talajvíz járását alapvetően mesterséges
hatások alakítják, és természeti hatások befolyásolják.
Néhány példával megpróbálom bizonyítani az állítás helyességét.
1. Találomra kiválasztott talajvízszint-észlelő kút (Budapesten a Főmterv Rt. a kezelője a
kutaknak) vízállás idősorát megvizsgálva két megállapítást tehetünk:
a., a vízállás görbe nem követi (késleltetve sem) a csapadék évi, vagy akár téli mennyiségeit.
2. ábra
b., a vízállásváltozás évi összértéke meghaladja (sokszor jelentősen) az éves csapadék
mértékét (Gondoljuk meg, csupán 54 cm-t kellene egy évre elosztani).
3. ábra
4. ábra
Tudatosan olyan kutakat választottam, melyek eltérő vízjárásúak, mivel egyik vízjárására
hatással van a Duna, a másikéra pedig nincsen. Ennek elemzésére a következő fejezetben
visszatérek.
Elrettentő példaként bemutatom az egyik vidéki nagyvárosban az elmúlt hónapokban rögzített
adatsorunkat, ahol néhány óra alatt 8 métert emelkedett a talajvíz!
5. ábra
2. Láttuk a 3. fejezetben, hogy a kutatók nem találtak magyarázatot a 80-as évek elejéig
emelkedő talajvíz okaira. A budapesti vízbetáplálási adatok növekedése a vízdíj bevezetéséig
és az ipari létesítmények megszüntetéséig töretlen volt, ennek hatása pedig a tíz százalékos
ökölszabály alkalmazásával önmagáért beszél.
6. ábra
3. A téli csapadékokkal való próbálkozás, (az előző pont logikáját követve) véleményem
szerint azért sem vezetett eredményre, mert a nyári vízfogyasztás és így a betáplálás
körülbelül húsz százalékkal meghaladja az év többi hónapjában fogyasztott mennyiséget.
2. táblázat. Krisztina állomás betáplálási adatai 1992 - 1995. (Fővárosi Vízművek
adatszolgáltatása alapján)
Hónap 1992. 1993. 1994. 1995.
I. 787.743 659.153 764.178 727.390
II. 749.171 556.291 655.588 676.890
III. 786.723 638.941 780.311 710.266
IV. 795.359 629.711 717.101 746.060
V. 853.986 845.537 799.429 773.991
VI. 832.395 859.475 772.551 768.692
VII. 847.333 837.782 837.176 837.964
VIII. 1.003.406 877.784 848.655 841.819
IX. 964.857 831.923 809.568 797.595
X. 885.579 826.664 798.964 893.883
XI. 783.899 756.607 763.082 835.217
XII. 655.778 777.707 748.973 918.715
4. Rétháti 1974-es vizsgálatát 125 darab talajvízszint-észlelő kútra terjesztette ki az egész
ország területén, s egyetlen olyan zavartalan vízjárású kutat sem talált, amely nagyobb
településen vagy városban üzemel. (Rétháti 1974)
6. Kutak vizsgálata
A főváros I. kerületében található talajvízkutak vízállásadatait ábrázoltam egy grafikonon a
havi csapadékösszegekkel. Minden esetben rendezetlen pontfelhőt kaptam, függetlenül a
víztartó rétegek minőségétől (vízzáró vagy vízvezető rétegek), illetve a morfológiai helyzettől
(sík, hegylábi vagy lejtőn mélyített kutak). Ugyanakkor a hidrológiai statisztikában szokásos
ábrázolási módnál (az adatokat az őket megelőző adatokkal állítjuk párba) viszonylag magas
korrelációs értékek adódtak. Tehát a kutak vízjárása viszonylag kiegyenlítettnek mondható, és
ez nem a csapadéktól függ.
7. ábra, 8. ábra
A kerületi kutak egy része a Duna hatáskörzetében található. Ezek vízjárásában egyértelműen
kimutatható a folyó hatása, mivel a talajvízállás – Duna vízállás grafikonokon rendezettebb
pontfelhőket kapunk. A vízjárás az eltolt módszerrel itt is egyenletesnek mondható.
9., 10., 11. ábra
7. Összefoglalás
A cikk bevezetőjében feltett kérdésekre a következő válaszok adhatók:
A Juhász féle 1987-es definíciót tekinthetjük a legpontosabbnak, az 5. fejezetben kiemelt
mondat közbevetésével, miszerint közművesített településeken a talajvíz járását alapvetően
mesterséges hatások alakítják, és természeti hatások befolyásolják.
Ennek tudományos szintű alátámasztására még számos vizsgálat szükséges. Célszerű volna a
hazai nagyvárosokkal kezdeni, hosszú adatsorok összevetésével (lehetőleg egyidejű és minél
nagyobb számú mérési eredménnyel). Különösen időszerű a mesterséges hatások lokális
feltérképezése és vízjárásra gyakorolt hatásuk megismerése, mivel bár különféle számítógépes
modellekkel próbáljuk előkészíteni a mélyépítési nagyberuházásokat (metró, hulladéklerakók,
stb.), vagy értelmezni a havária jelenségeket, de eközben a peremfeltételeket és a bemenő
adatokat, és azok fizikai tartalmát sokkal kevésbé pontosan ismerjük.
*egyetemi adjunktus, BME, Építőanyagok és Mérnökgeológiai Tanszék
Szerző Bolyai János kutatói ösztöndíjban részesül, ami segítette a cikk megírását.
Irodalom
Bogárdi J. (1953): A várható tavaszi maximális havi közepes talajvízállások előrejelzése az
Alföldön, Hidrológiai Közlöny, 33. évf. 11-12. sz.
Hajnal G. (2002a): A budai Várhegy vízmérlege, Hidrológiai Közlöny, 82. évf. 1. szám, pp.
31-38.
Hajnal, G. (2002b): A budavári barlang kútjainak hidrológiai vizsgálata, Hidrológiai Közlöny,
82. évf. 1. szám, pp. 39-46.
Hajnal G. (2002c): New method of calculating water balance for the Castle Hill of Buda, Acta
Geologica Hungarica Volume 45, number 4. pp. 385-402.
Hajnal G. (2003): A budai Várhegy hidrogeológiája, Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 129
Juhász J. (1967): Hidrogeológia I. Tankönyvkiadó, Budapest
Juhász J. (1987): Hidrogeológia, Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 972
Karácsonyi S. (1988): A közművesítés hatása a település alatti talajvízszint alakulására,
Közlekedési- és Mélyépítéstudományi Szemle, XXXVIII. évf. 7. sz. pp. 305-309
Kovács Gy. (1970): A víz felszín alatti előfordulási formáinak jellemzése, Földtani Közlöny.
1. sz.
Léczfalvy S. (1977): Vízkészletek II, Tankönyvkiadó, Budapest, p. 255
Paál T. (1983): A budapesti magas talajvízállás vizsgálata, Közlekedési- és
Mélyépítéstudományi Szemle XXXIII. évf. 10-11. sz. pp. 459-465.
Paál T. (1984): A budapesti talajvízváltozás trendvizsgálata, Hidrológiai Közlöny, 64. évf. 4.
sz. pp. 249-255.
Paál T. et al. (1982): A fővárosi talajvíz-helyzet vizsgálata, Kézirat, Főmterv
Prajczer A. – Winter J. (1984): A csapadék hatása a talajvízre Budapesten, Hidrológiai
Közlöny, 64. évf. 1. sz. pp. 27-32.
Rétháti L. (1974): Talajvíz a mélyépítésben, Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 497
Rétháti L. (1974): Talajvíz-idősorok homogenitásvizsgálata, Hidrológiai Közlöny, 54. évf. 1.
Sz. pp. 1-9.
Scheuer Gy. – Tóth I-né (1981): Az emberi beavatkozások az építéshidrológiai viszonyokra
Budapesten, Műszaki Tervezés, XXI. sz. pp. 3-5
Ubell K. (1959): A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában,
Vízügyi. Közlem., 2. sz.
-------------- ------ ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
UNITANK - 7,5 m3-es tartályról:
  • Érdeklődni szeretnék, hogy a tartálywebáruház honlapján látható 7,5 m3 esővíz tartály mennyi idő alatt szerezhető be önöknél. Az alábbi termékről van szó:http://www.tartalywebaruhaz.hu/detailproduct.php?productid=498510&PHPSESSID=54d8b5e3c8ae7cf1596575e77d598307: 2-3 hét.
  • Alapvetően 110-es becsatlakozásra van szükségünk. : Gumi csatlakozót mellékelünk, a helyét a  helyszínen kell kivágni. A tartályon bárhová elhelyezhető , ahová elfér! Igény esetén mi is elhelyezzük a csatlakozókat, de praktikusabb a helyszínen elkészíteni!
  • A terven feltüntetett méretek megfelelőek. Illetve gondolom túlfolyó nyílással rendelkezik.: Nincs nyílás, azt is utólag kell kialakítani!
  • Kérdésem volna még, hogy hol lehet átvenni a terméket: Kecelen.
---- ------ -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Szivattyú - szerelő akna, lépésálló tetővel
 
  • az aknájuknak mi a mérete:  A kért tartály megfelelő lehet, de a méretei nem azok, amit a szerelő kért! Méretek itt: http://www.tartalywebaruhaz.hu/detailproduct.php?productid=497885
  • és felveszi  a versenyt a beton vízaknával? Nem tudom, hogy milyen tekintetben kérdezi, de szerintem minden tekintetben jobb.
  • időálló? Általában 25 év garanciát biztosítunk minden HD-PE öntött tartályunkhoz.
  • ez a földbe megy?: Mivel akna, igen oda gyártjuk, de lehet föld felött is használni!
  • Inkább ezt ajánlom: http://www.tartalywebaruhaz.hu/detailproduct.php?productid=492363, átmérője megvan 150 cm, amit a szerelő kért, a magassága csak 150 cm, viszont a nyakkal együtt 175 cm magas. Ha ezt megmagasítjuk még 25 cm-rel 50 cm-re akkor megvan a 200 cm-es aknamélység.
  • Kiszállítás megoldható!
  • Gyártás 2-3 hét a megrendeléstől!
  • Fizetés előre utalással vagy szállításkor kp.!
------ ------ -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
5 m3-es UNITANK tartállyal kapcsolatban kérdezték
  • 5 m3-es UNITANK -5 tartály telepítése mennyire bonyolult? Ha egyéb tényező nem befolyásolja a telepítést ( közeli rézsű, házfal, kerítés fa, talajvíz egyéb akna, pince stb.) akkor csak arra kell figyelni, hogy a gödör alja vízszintes, sík és tömörített legyen ( 5-6 tonna nyomás esik az aljzatra) . Az aljzatba kerülhet pl. sóder is .- sóderágy  ~ 10 cm -, hogy a tartály merevítő bordái közé megfelelően be tudjon ülni.
  • Van-e viszonteladójuk? : Sajnos, jelenleg viszonteladónk nincs, a vásárlókat direkbe szolgáljuk ki!
  • Érdeklődnék, hogy a bekötést (110-es csövön jönne be a víz és 1" cső menne a szivattyúhoz) egy képzett vízszerelő is el tudja végezni, vagy szakember szükséges hozzá? (Ha szakember kell, akkor milyen?) A 110-es bekötés egy gumi tömítésen keresztül megy, a helyét csak ki kell vágni és a tömítést bepattintani a helyére. Az 1"-os csatlakozás KPE csővel is megoldható, annak a helyét is ki kell fúrni, majd a lyukba illesztve egy ellenanyával rögzíteni, tehát egy vízvezeték szerelő bőven megcsinálja.
  • A rendelést a telepítés időpontja előtt hány nappal/héttel korábban kell leadni? A gyártás: az UNITANK tartályok általában 2-3 héten belül, a PP. tartályok általában 3-5 héten belül készülnek.
----- ------ -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
IBC tartályok kiszállítása
  • Mennyi időn belül szállítják ki az IBC tartályokat? A kért tartályokat várhatóan 5-15 munkanapon belül kiszállítjuk! Ha valamelyik tartály szállítási ideje változik, ezt külön jelezzük a visszaigazoló e-mailban!
  • Az IBC tartályok kiszállítása előtt értesítenek? Minden esetben telefonon egyeztetjük az átvételi időpontot rendszerint a kiszállítás előtti napon délután! 
  • IBC tartályok vásárlása esetén hogyan történik a fizetés? Fizetés előre utalással vagy szállításkor kp.!
----- ------ -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Gáz tartály, nyomásálló vastartály
  • PB vagy LPG gáztartályokat forgalmaznak? Jelenleg csak használt, felújított, friss nyomáspróbával és engedélyekkel ellátott (3) 5 m3-es háztartási PB gáztartályokat forgalmazunk. Kiszállítás igény esetén megoldható! Szállítási határoidő a megrendeléstől számított 1-4 hét. Fizetés: előre utalás vagy szállításkor kp.! A tartályok a gáz tárolásán kívül más feladatra is alkalmasak, pl. a kiváló állapotnak, valamint a nyomáspróbának köszönhetően fűtési nyomott melegvizes rendszerbe is beilleszthető puffer tartálynak, vagy légtartálynak is megfelel.
----- ------ -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Borászati gép, berendezés, palackozó - töltő gép
  • Internetes honlapjukon találtam egy 6 fejes állványos palackozó félautomata gépet. Szeretnék érdeklődni, hogy tisztítószerek (savas és lúgos) anyagok töltésére szerkezetileg megfelel-e ez a töltőgép. : A leírásban olvasható, hogy a gép anyaga " W.Nr. 1,4301 minőségű saválló acél kivitel". Ez rozsdamentes acél alapanyag, a nemzetközi szabványban leírt anyagoknak - savaknak , lúgoknak - általában ellenáll. Fő felhasználási terület : élelmiszer-ipar. Bővebb infó az acél szabvány leírásokban vagy az Önök által használt anyagleírásban.
  • Ezek a tisztítószerek habzó anyagok, így nekünk szint alatti töltésre lenne szükségünk. A gép szintre töltő.
  • Szeretném megkérdezni, hogy milyen térfogatokat tud tölteni ez a töltőgép: A térfogat mindegy, de, mivel a fő felhasználási területe a borászat, az itt elterjedt d=18 mm-es szájátmérőjű palackokat képes tölteni, a palack max. átmérőjét az egymás melletti töltőszárak távolsága határozza meg ez általában 70 mm-es palackátmérőt jelent, a palack magasságát pedig a gép állíthatósága szabja meg, itt ált. 350 mm a magasság, de ez a gép egyszerű átalakításával növelhető. Általános térfogatok: min. 0,2 l - max. 2 liter.
------ ------ ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
UNITANK - 1 földbe is telepíthető 1 m3-es esővíz gyűjtő tartály
  • Milyen földtakaró vastagság kell rá ? 40 cm ?: Az 1 m3-es tartályt nagyon sokféle felhasználásra viszik, alap kialakításban ~ 10 cm földtakaró megy rá - ekkora a nyak. Ezt a nyakat bármekkorára növelheti, a + magasítás aktuális  ára a weboldalon megtekinthető!
  • Milyen csatlakozás szabványos hozzá ? Bármilyen csatlakozás megoldható, kérdés, hogy Ön mire szeretné használni? Ha esővízre akkor 1 db d=110 mm-es csatlakozó a "szabvány", illeszkedve a lefolyó PVC cső méretéhez. Az elmenő cső lehet szabvány vízvezeték  KPE cső. A KPE cső és a szerelvényei bármely vízvezeték  szerelési boltban beszerezhetők.
  • Hogy lehet megoldani a zárható fedékialakítást rá és az akna jelleget : A zárható fedél aktuális ára webáruházunkban megtekinthető.
  • ? Mi az ára az Önök csatlakozó elemének.: A csatlakozó elemek aktuális árai a webáruházainkban megtekinthetők:
  • Lehet e rátenni egy acél kocka vagy cső tetőt a földben zsanéros nyitható megoldással ? Mi a gyakorlat ?: Lehet, fölé kell betonozni.
  • A megrendeléstől számított gyártási határidő, a szállítás várható ideje?.: általában 1- 3 hét!
------- ----- -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1050 literes IBC tartály
  • Mennyi a súlya egy új 1050 literes IBC tartálynak? A ballon ~ 18 kg, a ballon + rács + raklap függően a gyártótól ~ 60-70 kg között mozog. Az 1050 literes IBC tartály méretei hossz ~ 120 cm, szélesség ~ 100 cm, magasság raklappal ~ 118 cm.
Használt, fekvő hengeres műanyag tartály
  • 2 m3-es fekvő hengeres poliészter-üvegszálas műanyag tartály 
  • - Méretek: http://www.hasznalttartaly.hu/spd/usz_-_12/2_m3es_uvegszalas_muanyag_szallito_tartaly_fekvo_h
  • - Szállítás ára : Kérem küldjön közvetlen e-mailt  a szállítási címmel és pontosan kiszámítjuk a szállítási díjat!
  • - Bekötés hogyan lehetséges: Tartozékként adunk hozzá egy gumi csatlakozót, melyet a tartályon fúrt lyukba kell illeszteni, ebbe pedig a bekötő csövet - cseppmentesen zár - !
  • - Ha fekvő, akkor alapozást nem igényel?: Nem!
  • - Mekkora gödröt kell ásni a tartálynak: A tartály méreteinél egy kissé nagyobbat, hogy a föld visszatöltése zökkenőmentes legyen!
  • - Hogyan történik a fedése a tartálynak / gödörnek?: Egyszerűen a kiásott földet vissza kell mellé döngölni! A tartálynak van menetes teteje!
  • Fontos: a hatóság kér "vízzárósági igazolást", ezt tudnak e biztosítani a tartály mellé? Természetesen!
------- ------ ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
------- ------ ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A megrendelt termékeket 5 munkanapig tároljuk, ezt követően a megrendelést sztornózzuk!
VISSZA
- Tartály, tartályok, tárolók, rozsdamentes bortartályok, használt és új borászati gépek, borászati berendezések -